Oldal tetejére

Munkába vetett hite, és annak jutalma, a diadal végigkísérte Jorge Valdano-t egész sportpályafutása során. Különösebb visszhang nélkül érkezett Spanyolországba, de példaértékû bizalommal és a gyõzelem reményével. Tudta, hogy csak egy célja lehet: gyõzni! A Real Madrid játékosaként világbajnok lett. Késõbb edzõként, illetve egyéb tisztségeket betöltve a Bernabéu-ban maradt. Annál az egyesületnél, amely a legközelebb állt hozzá. A világ labdarúgásának egyik legegyedibb figurája. Nemcsak világbajnok játékos, sikeres edzõ, de újságíró, szakíró is. Eredetileg balszélsõ volt, de a híres argentín edzõ, Carlos Bilardo hatására a középpálya és a csatársor között ingázó összekötõként játszott a továbbiakban.

forrás:madridista.hu Jorge Alberto Valdano Castellano 1955-ben született Las Parejasban, Santa Fé tartományban. Mint majdnem minden argentin gyerek õ is világhírû futballista szeretett volna lenni. Már egész fiatal korában szülõvárosának utcáin rúgta a bõrt, de csak tizenöt évesen kezdett el komolyabban foglakozni a labdarúgással. A sportág iránti rajongása folyamatosan vált a mesterségévé. Ifjúsági világbajnok Csak tizenhat évesen csatlakozott egy nevesebb klubhoz, a Rosario-i Newells Old Boys-hoz, ahol két évig volt korosztályos csapatok játékosa. Teljesítményével számos alkalommal beverekedte magát az argentin ifjúsági válogatottba, amellyel 1975-ben a franciaországi Toulonban világbajnoki címet szerzett. Tizennyolc évesen felkerült a nagycsapatba, ahol technikás és gólerõs játékossá érett, ismertté vált, és európai csapatok kezdtek érdeklõdni utána. Elsõsorban Spanyolországból, amely akkoriban minden argentin játékos álma volt. A belpolitikai helyzet miatt el is hagyta Argentínát. Jorge Valdano, hogy karrierjét még fényesebbé tegye, a Real Madrid-ba szeretett volna szerzõdni, de ez azért még odébb volt... Az addigi pályafutása mindenesetre sokat sejtetett. Jorge végül az ötvenes évek dicsõséges madridi BEK-menetelésében is tevékenyen részt vevõ José María Zárraga kezei alá került, aki akkor, 1975. májusában a másodosztályú Alavés-nél dolgozott. Valdano nem elbizakodottan, de magabiztosan vágott bele az új kalandokba. A 188 centis játékos négy idényen keresztül szerepelt a másodosztályban, ahol állandósította helyét a csapatban. Zaragoza: a kiugrás Talán túl sok idõt húzott le a második vonalban, de ez inkább csak elõnyére vált. Számos évonalbeli együttes érdeklõdött utána, de mind közül a legjobban a Zaragoza. Egyesek azt jósolták, hogy nem sok idõt fog Zaragozában tölteni, ez csak egy állomás lesz csupán számára, ehhez képest hosszú ideig, öt évig volt a klub játékosa. Valdano meg is mutatta képességeit, így a liga legkeresettebb játékosainak egyike lett. Sokat mozgó játékos volt, mindkét lábbal remekül bánt a labdával, valamint a fejjátéka is hasznos volt. Ez nem kerülhette el a többi klub vezetõinek figyelmét, akik idõként komoly ajánlatokat tettek szolgálataiért. A Real Madrid is tárgyalni kezdett a Zaragozával a játékos átigazolásáról. Bár úgy tûnt, könnyû lesz megkötni a szerzõdést, de az argentin játékosnak kicsit várnia kellett, hogy a klub és az õ aláírása is rajta legyen a papíron. Real Madrid: a cél Bár Valdano viszonylag "nagy összegért" szerzõdött Madridba, tudta, hogy mindig a maximumot kell nyújtania a mérkõzéseken. 1984. július 16-án csatlakozott a Real Madrid-hoz. Majdnem huszonkilenc évesen természetesen már kipróbált játékosnak számított Spanyolországban is és hazájában is, amely válogatottjával részt vett a spanyolországi világbajnokságon. Érkezése után hamar beilleszkedett a csapatba. Ezt két fontos tény is mutatja: az egyik, hogy nagyon jól megértették egymást az akkoriban feltûnõ "Quinta del Buitre" nevû formációval (a "Keselyû ötöse": öt nagyszerû fiatal madridi játékos alkotta, akik akkoriban rutinos játékosok magabiztosságával uralták a pályát), és az eredmények is jöttek. A másik, ami némileg az elsõbõl is következik, hogy Ramon Mendoza elnökletével egy új nagycsapat formálódott, amely számos nagyszerû délutánt szerzett a madridista közönségnek. A hivatalos bemutatkozása mondjuk eléggé balszerencsésre sikeredett. Miután túl voltak egy eredményes elõszezonon, az elsõ ligameccse elõtt a bemelegítésnél rögtön izomsérülést szenvedett. Így nem kerülhetett be a csapatba, sõt, a bajnokság elsõ nyolc fordulóját ki kellett hagynia. Azonban miután felépült, vissza tudta szerezni helyét, mivel nem szeretett volna a padon ücsörögni. Az átalakulás évében Jorge Valdano kiemelkedõ munkát végzett. A Real Madrid az ötödik helyet szerezte meg a bajnokságban, de indulhatott az UEFA-kupában. A jutalom pedig a Real Madrid számára hetedik európai kupa képében jelentkezett, Valdano-nak azonban ez volt az elsõ. Még egy címet azonban begyûjtött abban az évben a Madriddal, a spanyol ligakupát úgy, hogy legyõzték a nagy riválisokat, az Atlético-t, és a Barcelonát is. Jorge Valdano: jó helyen, jó idõben A következõ két szezon (1985-86 és 1986-87) volt Valdano számára a legdicsõségesebb madridi játékosként. Ismét összeállt egy olyan társaság, amelyben sok labdamûvész szerepelt, de csapatként is nagyszerûen mûködtek: tapasztalat, tudás, fiatalság, gólérzékenység... többek között. Tapasztalt játékosok mellet, mint például Camacho, Juanito, Santillana és ide sorolnám Valdano-t is, a látványos focit játszók: Hugo Sánchez, Gordillo és Maceda, plusz a Keselyû ötöse. Az elkövetkezõ öt évben nem nagyon volt ellenfelük Spanyolországban. Sikeres és gazdag játékossá vált köszönhetõen a bajnoki címeknek és különösen a két UEFA-kupa gyõzelemnek. Valdano 36 teljes mérkõzést játszott és 11-szer volt csere az 1985-86-os szezonban. Huszonöt gólt szerzett, ebbõl tizenhetet a bajnokságban, amelyben a góllövõlista második helyét érte el Hugo Sánchez mögött. A bajnokság végén Valdano a következõket mondta: "A bajnoki cím megszerzése életem egyik legnagyobb sportélménye. Ahhoz, hogy nagyot alkoss a fociban, jó helyen kell lenni jó idõben. A mostani csapat tagjaival mi ugyanolyan szerencsések vagyunk." Az 1985-86-os idény minden bizonnyal felejthetetlen Valdano számára: a Real Madrid-dal megnyert trófeák mellett az argentin válogatottal világbajnok lett, még gólt is szerzett a németek elleni döntõben. Betegsége, visszavonulás Az 1986-87-es szezonnak azzal a céllal vágott neki, hogy meg kell nyerni a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Kezdetben minden jól alakult, a csapat nyerte a meccseket. De amikor már minden jól ment volna, amikor a csapat vezette a bajnokságot, látványosan visszaesett a formája betegsége miatt. Valdano kihagyott néhány edzést, mivel a szokatlan visszaesés miatt a Klub orvosai megvizsgálták, és rájöttek a formahanyatlás okára: májgyulladás. 1987. március 1-jén játszotta utolsó meccsét a Creu Alta de Sabadell ellen madridi színekben. A kezelések hosszúra nyúltak, így Valdano számára a szezon véget ért, és ami a legrosszabb, játékospályafutása is. 1987. június 30-án járt le a szerzõdése, bajnoki címmel búcsúzott, fontos szerepe volt abban, hogy megnyerték. Bár a következõ évadra még megpróbálkozott a visszatéréssel, de ez már nem volt lehetséges. Valdano madridi játékosévei véget értek... Tekintélyes edzõ Edzõi karrierje ugyanúgy kezdõdött, mint játékoskarrierje. Edzõként is az ifjúsági csapatnál kezdte. Az 1988-89-es bajnokságban a Real Madrid B-t edzette. Aztán még két évet eltöltött itt, majd 1992. április 14-én Tenerifére került. A 31. fordulóban vette át a csapatot a szintén argentin Solari-tól. A tizenhatodik helyen álltak a táblázaton, a hátralévõ hét meccsbõl viszont hármat megnyertek, hármat döntetlenre hoztak és mindössze egyet vesztettek el. Ez a tizenharmadik helyre vezette végül a gárdát. Amint lehetségessé vált, Valdano összerakott egy versenyképes csapatot Tenerifén, és a szerény anyagi helyzetben lévõ sziget csapatát felemelte a "nagyok" közé. Az 1992-93-mas bajnokságban az ötödik helyre vezette õket, és óriási sikerként elkönyvelve indulhattak - történetük során elõször - az UEFA-kupában. Az 1994-95-ös évben Valdano már a Real Madrid-nál edzõsködött. Elválaszthatatlan segítõivel (Angel Cappa, Angel Félix és Alberto Giráldez) azt a feladatot kapta, hogy gyõztes csapatot rakjon össze saját módszerei szerint, és hogy támadó felfogású legyen. Egy olyan együttest, amely ki tudja elégíteni a madridista közönséget. A vállalkozást siker koronázta. Jorge Valdano vezetésével néhány év szünet után megnyerték a bajnoki címet. 2000-tõl 2004-ig Perez elnök elsõ ciklusa alatt a Real Madrid sportigazgatója volt. Valdano számokban Név: Jorge Alberto Valdano Castellano Születési idõ/hely: 1955. október 4, Las Parejas (Santa Fé) Argentína 1984. július 16-án csatlakozott a klubhoz, és 1987. június 30-án hagyta el a Real Madrid-ot (mint játékos). Klubjai: Newells Old Boys (argentín, 1973-75), Deportivo Alavés, Real Zaragoza, Real Madrid (1984-87) Eredményei: 3-szoros spanyol bajnok (ebbõl 1 edzõként) 2-szeres UEFA-kupa gyõztes 1-szeres spanyol ligakupa-gyõztes 1-szeres világbajnok Egyéb trófeái: 1 Santiago Bernabéu-kupa 1 Trofeo Colombino 1 Ciudad de la Línea 1 Ciudad de Barcelona Jorge Valdano 142-szer játszott a Real Madrid-ban, ebben benne vannak a hivatalos és a barátságos meccsek is. Tétmeccsen 56 gólt szerzett.