Oldal tetej�re

Munk�ba vetett hite, �s annak jutalma, a diadal v�gigk�s�rte Jorge Valdano-t eg�sz sportp�lyafut�sa sor�n. K�l�n�sebb visszhang n�lk�l �rkezett Spanyolorsz�gba, de p�lda�rt�kû bizalommal �s a gyõzelem rem�ny�vel. Tudta, hogy csak egy c�lja lehet: gyõzni! A Real Madrid j�t�kosak�nt vil�gbajnok lett. K�sõbb edzõk�nt, illetve egy�b tiszts�geket bet�ltve a Bernab�u-ban maradt. Ann�l az egyes�letn�l, amely a legk�zelebb �llt hozz�. A vil�g labdar�g�s�nak egyik legegyedibb figur�ja. Nemcsak vil�gbajnok j�t�kos, sikeres edzõ, de �js�g�r�, szak�r� is. Eredetileg balsz�lsõ volt, de a h�res argent�n edzõ, Carlos Bilardo hat�s�ra a k�z�pp�lya �s a csat�rsor k�z�tt ing�z� �sszek�tõk�nt j�tszott a tov�bbiakban.

forr�s:madridista.hu Jorge Alberto Valdano Castellano 1955-ben sz�letett Las Parejasban, Santa F� tartom�nyban. Mint majdnem minden argentin gyerek õ is vil�gh�rû futballista szeretett volna lenni. M�r eg�sz fiatal kor�ban sz�lõv�ros�nak utc�in r�gta a bõrt, de csak tizen�t �vesen kezdett el komolyabban foglakozni a labdar�g�ssal. A sport�g ir�nti rajong�sa folyamatosan v�lt a mesters�g�v�. Ifj�s�gi vil�gbajnok Csak tizenhat �vesen csatlakozott egy nevesebb klubhoz, a Rosario-i Newells Old Boys-hoz, ahol k�t �vig volt koroszt�lyos csapatok j�t�kosa. Teljes�tm�ny�vel sz�mos alkalommal beverekedte mag�t az argentin ifj�s�gi v�logatottba, amellyel 1975-ben a franciaorsz�gi Toulonban vil�gbajnoki c�met szerzett. Tizennyolc �vesen felker�lt a nagycsapatba, ahol technik�s �s g�lerõs j�t�koss� �rett, ismertt� v�lt, �s eur�pai csapatok kezdtek �rdeklõdni ut�na. Elsõsorban Spanyolorsz�gb�l, amely akkoriban minden argentin j�t�kos �lma volt. A belpolitikai helyzet miatt el is hagyta Argent�n�t. Jorge Valdano, hogy karrierj�t m�g f�nyesebb� tegye, a Real Madrid-ba szeretett volna szerzõdni, de ez az�rt m�g od�bb volt... Az addigi p�lyafut�sa mindenesetre sokat sejtetett. Jorge v�g�l az �tvenes �vek dicsõs�ges madridi BEK-menetel�s�ben is tev�kenyen r�szt vevõ Jos� Mar�a Z�rraga kezei al� ker�lt, aki akkor, 1975. m�jus�ban a m�sodoszt�ly� Alav�s-n�l dolgozott. Valdano nem elbizakodottan, de magabiztosan v�gott bele az �j kalandokba. A 188 centis j�t�kos n�gy id�nyen kereszt�l szerepelt a m�sodoszt�lyban, ahol �lland�s�totta hely�t a csapatban. Zaragoza: a kiugr�s Tal�n t�l sok idõt h�zott le a m�sodik vonalban, de ez ink�bb csak elõny�re v�lt. Sz�mos �vonalbeli egy�ttes �rdeklõd�tt ut�na, de mind k�z�l a legjobban a Zaragoza. Egyesek azt j�solt�k, hogy nem sok idõt fog Zaragoz�ban t�lteni, ez csak egy �llom�s lesz csup�n sz�m�ra, ehhez k�pest hossz� ideig, �t �vig volt a klub j�t�kosa. Valdano meg is mutatta k�pess�geit, �gy a liga legkeresettebb j�t�kosainak egyike lett. Sokat mozg� j�t�kos volt, mindk�t l�bbal remek�l b�nt a labd�val, valamint a fejj�t�ka is hasznos volt. Ez nem ker�lhette el a t�bbi klub vezetõinek figyelm�t, akik idõk�nt komoly aj�nlatokat tettek szolg�latai�rt. A Real Madrid is t�rgyalni kezdett a Zaragoz�val a j�t�kos �tigazol�s�r�l. B�r �gy tûnt, k�nnyû lesz megk�tni a szerzõd�st, de az argentin j�t�kosnak kicsit v�rnia kellett, hogy a klub �s az õ al��r�sa is rajta legyen a pap�ron. Real Madrid: a c�l B�r Valdano viszonylag "nagy �sszeg�rt" szerzõd�tt Madridba, tudta, hogy mindig a maximumot kell ny�jtania a m�rkõz�seken. 1984. j�lius 16-�n csatlakozott a Real Madrid-hoz. Majdnem huszonkilenc �vesen term�szetesen m�r kipr�b�lt j�t�kosnak sz�m�tott Spanyolorsz�gban is �s haz�j�ban is, amely v�logatottj�val r�szt vett a spanyolorsz�gi vil�gbajnoks�gon. �rkez�se ut�n hamar beilleszkedett a csapatba. Ezt k�t fontos t�ny is mutatja: az egyik, hogy nagyon j�l meg�rtett�k egym�st az akkoriban feltûnõ "Quinta del Buitre" nevû form�ci�val (a "Keselyû �t�se": �t nagyszerû fiatal madridi j�t�kos alkotta, akik akkoriban rutinos j�t�kosok magabiztoss�g�val uralt�k a p�ly�t), �s az eredm�nyek is j�ttek. A m�sik, ami n�mileg az elsõbõl is k�vetkezik, hogy Ramon Mendoza eln�klet�vel egy �j nagycsapat form�l�dott, amely sz�mos nagyszerû d�lut�nt szerzett a madridista k�z�ns�gnek. A hivatalos bemutatkoz�sa mondjuk el�gg� balszerencs�sre sikeredett. Miut�n t�l voltak egy eredm�nyes elõszezonon, az elsõ ligameccse elõtt a bemeleg�t�sn�l r�gt�n izoms�r�l�st szenvedett. �gy nem ker�lhetett be a csapatba, sõt, a bajnoks�g elsõ nyolc fordul�j�t ki kellett hagynia. Azonban miut�n fel�p�lt, vissza tudta szerezni hely�t, mivel nem szeretett volna a padon �cs�r�gni. Az �talakul�s �v�ben Jorge Valdano kiemelkedõ munk�t v�gzett. A Real Madrid az �t�dik helyet szerezte meg a bajnoks�gban, de indulhatott az UEFA-kup�ban. A jutalom pedig a Real Madrid sz�m�ra hetedik eur�pai kupa k�p�ben jelentkezett, Valdano-nak azonban ez volt az elsõ. M�g egy c�met azonban begyûjt�tt abban az �vben a Madriddal, a spanyol ligakup�t �gy, hogy legyõzt�k a nagy riv�lisokat, az Atl�tico-t, �s a Barcelon�t is. Jorge Valdano: j� helyen, j� idõben A k�vetkezõ k�t szezon (1985-86 �s 1986-87) volt Valdano sz�m�ra a legdicsõs�gesebb madridi j�t�kosk�nt. Ism�t �ssze�llt egy olyan t�rsas�g, amelyben sok labdamûv�sz szerepelt, de csapatk�nt is nagyszerûen mûk�dtek: tapasztalat, tud�s, fiatals�g, g�l�rz�kenys�g... t�bbek k�z�tt. Tapasztalt j�t�kosok mellet, mint p�ld�ul Camacho, Juanito, Santillana �s ide soroln�m Valdano-t is, a l�tv�nyos focit j�tsz�k: Hugo S�nchez, Gordillo �s Maceda, plusz a Keselyû �t�se. Az elk�vetkezõ �t �vben nem nagyon volt ellenfel�k Spanyolorsz�gban. Sikeres �s gazdag j�t�koss� v�lt k�sz�nhetõen a bajnoki c�meknek �s k�l�n�sen a k�t UEFA-kupa gyõzelemnek. Valdano 36 teljes m�rkõz�st j�tszott �s 11-szer volt csere az 1985-86-os szezonban. Huszon�t g�lt szerzett, ebbõl tizenhetet a bajnoks�gban, amelyben a g�ll�võlista m�sodik hely�t �rte el Hugo S�nchez m�g�tt. A bajnoks�g v�g�n Valdano a k�vetkezõket mondta: "A bajnoki c�m megszerz�se �letem egyik legnagyobb sport�lm�nye. Ahhoz, hogy nagyot alkoss a fociban, j� helyen kell lenni j� idõben. A mostani csapat tagjaival mi ugyanolyan szerencs�sek vagyunk." Az 1985-86-os id�ny minden bizonnyal felejthetetlen Valdano sz�m�ra: a Real Madrid-dal megnyert tr�fe�k mellett az argentin v�logatottal vil�gbajnok lett, m�g g�lt is szerzett a n�metek elleni d�ntõben. Betegs�ge, visszavonul�s Az 1986-87-es szezonnak azzal a c�llal v�gott neki, hogy meg kell nyerni a Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�t. Kezdetben minden j�l alakult, a csapat nyerte a meccseket. De amikor m�r minden j�l ment volna, amikor a csapat vezette a bajnoks�got, l�tv�nyosan visszaesett a form�ja betegs�ge miatt. Valdano kihagyott n�h�ny edz�st, mivel a szokatlan visszaes�s miatt a Klub orvosai megvizsg�lt�k, �s r�j�ttek a formahanyatl�s ok�ra: m�jgyullad�s. 1987. m�rcius 1-j�n j�tszotta utols� meccs�t a Creu Alta de Sabadell ellen madridi sz�nekben. A kezel�sek hossz�ra ny�ltak, �gy Valdano sz�m�ra a szezon v�get �rt, �s ami a legrosszabb, j�t�kosp�lyafut�sa is. 1987. j�nius 30-�n j�rt le a szerzõd�se, bajnoki c�mmel b�cs�zott, fontos szerepe volt abban, hogy megnyert�k. B�r a k�vetkezõ �vadra m�g megpr�b�lkozott a visszat�r�ssel, de ez m�r nem volt lehets�ges. Valdano madridi j�t�kos�vei v�get �rtek... Tekint�lyes edzõ Edzõi karrierje ugyan�gy kezdõd�tt, mint j�t�koskarrierje. Edzõk�nt is az ifj�s�gi csapatn�l kezdte. Az 1988-89-es bajnoks�gban a Real Madrid B-t edzette. Azt�n m�g k�t �vet elt�lt�tt itt, majd 1992. �prilis 14-�n Tenerif�re ker�lt. A 31. fordul�ban vette �t a csapatot a szint�n argentin Solari-t�l. A tizenhatodik helyen �lltak a t�bl�zaton, a h�tral�võ h�t meccsbõl viszont h�rmat megnyertek, h�rmat d�ntetlenre hoztak �s mind�ssze egyet vesztettek el. Ez a tizenharmadik helyre vezette v�g�l a g�rd�t. Amint lehets�gess� v�lt, Valdano �sszerakott egy versenyk�pes csapatot Tenerif�n, �s a szer�ny anyagi helyzetben l�võ sziget csapat�t felemelte a "nagyok" k�z�. Az 1992-93-mas bajnoks�gban az �t�dik helyre vezette õket, �s �ri�si sikerk�nt elk�nyvelve indulhattak - t�rt�net�k sor�n elõsz�r - az UEFA-kup�ban. Az 1994-95-�s �vben Valdano m�r a Real Madrid-n�l edzõsk�d�tt. Elv�laszthatatlan seg�tõivel (Angel Cappa, Angel F�lix �s Alberto Gir�ldez) azt a feladatot kapta, hogy gyõztes csapatot rakjon �ssze saj�t m�dszerei szerint, �s hogy t�mad� felfog�s� legyen. Egy olyan egy�ttest, amely ki tudja el�g�teni a madridista k�z�ns�get. A v�llalkoz�st siker koron�zta. Jorge Valdano vezet�s�vel n�h�ny �v sz�net ut�n megnyert�k a bajnoki c�met. 2000-tõl 2004-ig Perez eln�k elsõ ciklusa alatt a Real Madrid sportigazgat�ja volt. Valdano sz�mokban N�v: Jorge Alberto Valdano Castellano Sz�let�si idõ/hely: 1955. okt�ber 4, Las Parejas (Santa F�) Argent�na 1984. j�lius 16-�n csatlakozott a klubhoz, �s 1987. j�nius 30-�n hagyta el a Real Madrid-ot (mint j�t�kos). Klubjai: Newells Old Boys (argent�n, 1973-75), Deportivo Alav�s, Real Zaragoza, Real Madrid (1984-87) Eredm�nyei: 3-szoros spanyol bajnok (ebbõl 1 edzõk�nt) 2-szeres UEFA-kupa gyõztes 1-szeres spanyol ligakupa-gyõztes 1-szeres vil�gbajnok Egy�b tr�fe�i: 1 Santiago Bernab�u-kupa 1 Trofeo Colombino 1 Ciudad de la L�nea 1 Ciudad de Barcelona Jorge Valdano 142-szer j�tszott a Real Madrid-ban, ebben benne vannak a hivatalos �s a bar�ts�gos meccsek is. T�tmeccsen 56 g�lt szerzett.